A pályázat a lap alján kattintva teljes terjedelmében olvasható. 

Az alábbiakban az egyes fejezetek kivonatát közöljük, idézhető formában, segítendő az érdeklődők tájékozódását és a sajtó munkatársainak munkáját.

A pályázat

A pályázatunk alapgondolatát így fogalmaztuk meg: 

A közös: többszörös.

Ezzel elsősorban azt szeretnénk képviselni, hogy a Pécs városában rejlő hatalmas kulturális potenciál felerősödne és országos vonzerejű gyűjtőhellyé tehetné a színházat, ha a szcéna résztvevői összefogva, egymást erősítve alkothatnának. Képzőművészettől az irodalomig, színházművészettől a zenei életig, turizmustól a helyi közösséget megszólító programokig.

A pályázók

A pályázatot dr. Komáromi György színigazdasági szakember, a Radnóti Színház jelenlegi gazdasági igazgatója, a Színházak Éjszakája programsorozat gazdája adja be, együttműködésben az Ördögkatlan Fesztivál és a k2 Színház alkotóival.

Pályázatíró-társai, egyben a leendő Művészeti Tanács tagjai:

  • Bérczes László Jászai Mari-díjas rendező, dramaturg, a Bárka Színház alapító tagja, az Ördögkatlan Fesztivál alapító társigazgatója. 
  • Benkó Bence és Fábián Péter Junior Príma-díjas rendezők, színészek, a k2 Színház társulatának alapító-vezetői, a prózai tagozat leendő vezetői.
  • Göttinger Pál Junior Príma-díjas rendező, a Pesti Magyar Színház és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház korábbi főrendezője, leendő operatagozat-vezető.

A csapatot már létrehozta az élet. A leendő Művészeti Tanács tagjai az Ördögkatlanban (korábban Kaposváron és a Bárka Színházban) a közös munka által csiszolódtak egymáshoz, azaz a csapatot nem létrehozni, hanem működtetni kell.

A hosszú távú, közös munkára készülve tapasztaltuk meg, hogy ez az (egyelőre) ötösfogat igazán jól működik: sokoldalú, kreatív, egymást kiegészítő, egymásba kapaszkodó, szuverén személyiségekből áll, akik humorérzékkel és öniróniával, pátosszal és lelkesedéssel, realitásérzékkel és álmodozással, valamint sok-sok teremtő energiával vetik bele magukat az Ügybe: egy önmagát újra és újra megfogalmazó, közösséget teremteni akaró, jó színház ügyébe. 

Pécsi és Nemzeti

Célunk kettős nyitás.

  • Olyan színházat képzelünk el, amely élénken jelen van a város életében. Szeretnénk, ha a színház kilépne az intézmény falai közül, és hozzájárulna a város kulturális pezsgésének élénkítéséhez.
  • Ezzel párhuzamosan az is kiemelt célunk, hogy a pécsi polgárok ne csak vendégek legyenek a színházépületben az előadások idejére, hanem otthonosan mozogjanak benne.

A mi Nemzeti Színházunk:

  • gyűjtőfogalom, melyben még a látszólag ellentétes értékek is nemhogy békésen megférnek egymás mellett, de még erősítik is egymást
  • kiemelten foglalkozik a magyar nyelv ügyével, klasszikus és kortárs magyar drámákat játszik, ösztönzi az új színdarabok és műfordítások létrejöttét
  • előadásainak sokszor kiemelt témája a magyar történelem, a magyar nemzet közösségi élményeinek megfogalmazása
  • élő kapcsolatot ápol a határon túli magyar színházakkal
  • ösztönzi a különböző nemzetek és kultúrák közti párbeszédet
  • nemzetközi együttműködések, vendégjátékok, előadáscserék, nemzetközi mesterkurzusok révén magát az összeurópai kultúra, a nemzetközi színházművészet fontos részeként fogalmazza meg
  • igényt teremt, igényt formál a minőségi kultúrára. 

Társulat

Nem szeretnénk radikális változtatásokat a társulat felépítésében. 

Azonban bővítését elengedhetetlennek látjuk - és ennek egyben fiatalítást is jelentenie kell. 

A prózai tagozat vezetésére pályázó Fábián Péter és Benkó Bence jelenlegi társulata, a k2 Színház színművészei csatlakoznak majd a pécsi társulathoz. Ez hat művészt jelent, mindegyikük harminc év körüli, fiatal, elismert, potens alkotó, részben Kaposváron, részben Budapesten végzett művész, akik fiatal koruk ellenére évtizede a pályán vannak, változatos művészi háttérrel rendelkeznek, és akik velünk együtt vallják a közösségi színházról alkotott elképzeléseinket.

A magyar színház régi adóssága a független társulatok becsatornázása a kőszínházi struktúrába. Emlékezetes példa a magyar színháztörténetben, amikor a nyolcvanas években Schwajda György leszerződtette a Stúdió K Színház társulatát Szolnokra. Sajnos kevés ilyen példát tudunk mondani. Pedig egy ilyen találkozás fontos, kreatív energiákat szabadít fel és termékenyen hat minden résztvevőjére.

A Pécsi Nemzeti Színház társulata az egyik legkisebb az országban. A bővüléssel építeni, megerősíteni és formálni kívánjuk a társulatot.

Legalább két évadonként olyan feladatot szeretnénk kínálni a társulat minden tagjának, amely fontos, emlékezetes szerep vagy épp a pályáját meghatározó munka lehet számára. Ez a kiszámíthatóság garantálhatja, hogy a társulat tagjai kiegyensúlyozottan és odaadóan vegyenek részt a közös munkában. 

Bár csapatként pályázunk, mélyen hiszünk a művészi autonómiában, a színészeket teljes jogú alkotótársnak tekintjük - ezt a kijelentésünket eddigi pályánk hitelesíti. De nem csak a színészeket, hanem a karok tagjait (táncműcészek, énekkari- és zenekari művészek) is csapattagként, felelős és döntéseiért kiálló munkatársakként hívjuk a közös munkára.

Műhelymunka

A társulatot folyamatos továbbképzésre hívjuk - magunkat is beleértve. A mesterkurzusok valójában: találkozások, a későbbi közös munka lehetséges előfutárai. Ezen alkalmak megtartására részint nemzetközi hírű alkotókat, részint a jövőben a házban dolgozó rendezőket hívjuk - és munkájuk eredményeit szándékunkban áll a pécsi közönség elé tárni.

Dramaturgia

Eltökélt szándékunk főállású dramaturgokkal bővíteni a társulatot - hogy a színházi munka üzemanyagát széles látókörű, olvasott, nyelveket beszélő, a nemzetközi szcénában is fordolódó munkatársak szolgáltassák. Szerepük az évadtervezésben és a ház külső-belső művészeti kommunikációjában is kardinális. Egy, a pécsi színháznak elkötelezett állandó dramaturg komoly befolyással bírhat az intézmény egész működésére és szakmai színvonalának emelésére, jövőbeni arculatára és szellemiségére.

Műsorpolitika

Nem kérdés, hogy egy Nemzeti Színháznak mindenkori feladata a legkülönbözőbb közönségigények figyelembevételével minél szélesebb körű színházi kínálat, repertoár kialakítása. 

A kötelező elemeken felül kiemelten fontosnak tartjuk a kortárs magyar dráma népszerűsítését, ezért minden évadban teret biztosítunk új magyar drámák, színpadi adaptációk bemutatásának.

Különösen fontos vállalásunk, hogy minden évadban az új bemutatók közül az egyik egy Pécs városából közvetlenül inspirálódó, múltbeli vagy jelenlegi eseményeihez kapcsolódó színdarab lesz.

Nagyszínpad

Kamaraszínház

Stúdió

Ez a játszóhely a bátor kísérletezés és a koprodukciók terepe. 

  • Együttműködünk a pécsi független szféra képviselőivel koprodukciók formájában, illetve kész előadások meghívásával.
  • Olyan alkotókat szándékozunk ide meghívni, akik bátran vetik bele magukat merész formai kísérletekbe, illetve szívesen emelnek be alkotásaikba a színház határait feszegető elemeket.

  • A kooperációk szakmai koordinálásában kértük a pécsi alternatív művészeti szférát egyesítő Pécsi Konnektor Egyesület támogatását, Fábián Gábor szakmai konzulensi segítségével.

  • Ösztönözni és segíteni fogjuk színészeink egyéni alkotói törekvéseit is, például monodrámák, előadói estek létrejöttét, melyek később a színház falain kívüli megjelenési lehetőséget is jelenthetnek. 

Tanteremszínház


A város, illetve a megye középiskoláinak osztálytermeire szintén természetes játszóhelyeinkként tekintünk.

  • Színházpedagógiai programunk keretében minden évadban létrehozunk legalább egy tanteremszínházi bemutatót, melyet egész évadban műsoron tartunk az iskolákban.
  • A tanteremszínházi programmal egyben szociális feladatokat is szeretnénk ellátni.
  • Tantermi bemutatóinkhoz minden esetben előkészítő, feldolgozó foglalkozás is kapcsolódik.

Tantermi előadásaink kettős tematikai koncepció mentén készülnek.

  • Egyrészt olyan előadásokat hozunk létre, amelyek kimondottan a középiskolás korosztály hétköznapi életének problémáit dolgozzák fel.
  • Másérszt a középiskolai ajánlott és kötelező olvasmányok megértését, feldolgozását is elősegítjük, egyszersmind rámutatva arra, hogy a legveretesebb magyar vagy egyetemes klasszikus dráma vagy regény egy kamasz számára ma ugyanolyan aktuális és érvényes lehet, mint a művek keletkezése idején.

Országosan elismert színházi nevelési szakemberekből, szakmailag magas színvonalú ifjúsági előadásokat létrehozó formációkból Pécsett sincs hiány. Ezért a más városokból időről időre meghívott vendégrendezők foglalkoztatása mellett kiemelten fontosnak tartjuk a helyi szakemberek bevonását rendezői felkérések, illetve koprodukciók létrehozása révén.

Színházi sorozatok

Havi rendszerességgel jelentkező, különböző néző-rétegeket megszólító színházi sorozatokat tervezünk, melyek - fogadtatásuktól függően - évadokon átívelve színesíthetik a színház műsorát.

  • Hírlapszínház: ennek a műfajnak legizgalmasabb és legszórakoztatóbb eleme, hogy a színház nyelvén azonnal reagál a napi történésekre.
  • Felolvasószínház: e sorozat fókuszában a kortárs magyar dráma ügyének támogatása áll. Egy nemzeti színház vezetőiként kiemelten fontosnak tartjuk, hogy részt vállaljunk a magyar drámaírás népszerűsítésében, a fiatal tehetségek felkutatásában. 
  • Beavatószínház: lényege, hogy egy klasszikus dráma szcenírozott jeleneteit egy, a darab szakértőjének számító színházelméleti szakember vagy rendező elemző kommentárokkal látja el. Nézője képes lesz befogadni a dráma és az előadás olyan rétegeit is, melyeket azelőtt - ismeretek hiányában - nem tudott volna. A beavatószínház tehát nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolás korosztályt, de akár a felnőtt közönséget is színházértő nézővé tegye.
  • Operabeavató: tervezzük elindítani az Ördögkatlan Fesztiválról eredeződő (és a fesztivál történetének talán legsikeresebb programsorozatát képező), Budapesten már hosszú évek óta teltházzal futó Operabeavató-sorozatot Pécsett is. A program gazdája Dinyés Dániel karmester-zeneszerző és Göttinger Pál rendező, közreműködői pedig az operatársulat tagjai és vendégművészei. Vezetésükkel az évad során bemutatandó nagyszínpadi opera elemző-rendelkező nyílt próbái zajlanak, havi rendszerességgel, elmélyítve a mű szeretetét, felkészítve a befogadókat az azzal való találkozásra.

Vendégelőadások

Egy olyan Pécsi Nemzeti Színházat képzelünk el, 

  • amit szívesen hívnak és látnak vendégül a fővárosban és az ország legkülönbözőbb helyein, 
  • és ahová szívesen jönnek vendégcsapatok. 

A pécsi közönség számára nyújtott szolgáltatásunk színesítése érdekében rendszeresen fogjuk vendégül látni más színházak magas művészi színvonalat képviselő előadásait is, melyek kiegészítik a Pécsi Nemzeti Színház által kínált repertoárt.

Terveink között szerepel egy vendégelőadások befogadására specializálódott sorozat, melynek keretein belül a pécsi nézők havi rendszerességgel láthatnának vendégprodukciókat. 

Hasonlóképpen fontosnak tartjuk a független társulatok és a különböző, más műfajban alkotó intézmények és csapatok vendégül látását, így például tánc- és cirkuszművészeti produkciók befogadását.

A társulatépítés szempontjából lényeges, hogy előadásainkat évről-évre megmutassuk a budapesti közönségnek és megmérettessük magunkat a különböző országos és határontúli, nemzetközi szakmai fesztiválokon. Ezen utazások során fontos tapasztalatokat és inspirációkat gyűjthetünk a későbbi munkáinkhoz.

Operatagozat

Egy nemzeti státuszú operaháznak 

  • egyrészt természetes kötelessége az operairodalom évszázadainak remekműveit rendszeresen műsorra tűzni
  • másrészt ugyancsak természetes kötelessége képviselni, hogy a műfaj (noha van valami ősi, a színjátszás őskorába visszanyúló alaptermészete is) nagyon is eleven és lüktető ma is. 

Pécs aprócska, de létező operatársulata természetesen a gondolkodásunk középpontjában áll. Számítunk az ő tapasztalataikra, szakmai hitelükre, és a város közönségével ápolt kapcsolatukat értékes aranytartaléknak gondoljuk.

Ugyanígy a kórust, akiket erős szövetségesnek remélünk a színház-szerte adódó feladatokban, és az együttlétezés ellenére (vagy épp azt erősítve) alanyi jogon is művészeknek tekintünk (és nem statisztériának). 

Melléjük a hazai operajátszás élvonalából szeretnénk vendégeket hívni, a lehető legváltozatosabb korosztályokból - megkérdőjelezhetetlen tekintélyeket és a bizonyítás vágyától fűtött fiatalokat is.

Új generációk

Pécs saját egyeteme révén a szakmában évtizedek óta elismert tanárok által meghatározott operaszakot is magáénak tudhat.

Meggyőződésünk, hogy egy olyan városban, amely operai és zenekari stúdiumok mellett operaházat is kínál - a szcéna két meghatározó intézményének művészi értelemben szimbiózisban kell élnie.

Eltökélt szándékunk, hogy a Pécsett operai tanulmányokat folytató fiatal énekeseknek gyakorlati lehetőséget kínáljunk a színházban, illetve a színházban létrejövő produkciókon munkálkodó művészeket becsatornázzuk az egyetemi képzésbe.

Ez az együttműködés egészen egyszerűen magától értetődő - és (pályázatunk szándékával összhangban) frissességet, pezsgést, kölcsönösen inspirálódó művészek hosszútávú, pályákat meghatározó szövetségkötését ígéri.

Különösen fontos eleme lenne ennek az együttműködésnek az, hogy a művésztanárok maguk is lépjenek színpadra, adott esetben tanítványaikkal együtt. Ezért szándékunkban áll szerepekre felkérni a tanári kart alkotó operaénekeseket is.

Repertoár

  • Nagyszínpad: Bellini, Csajkovszkij, Donizetti, Mozart, Offenbach, Puccini, Ravel, Rossini, Verdi, Weber művei, és kiemelten nagy jelentőséggel nemzeti operáink, azaz Erkel alkotásai. Valamint megkerülhetetlen Bartók és Kodály jelenléte is egy magát nemzetiként meghatározó zenés színpadon.
  • Kamaraszínház: ide kerülnek a barokk operák, a kortárs művek, valamint a nagyszínpadon is színre kerülő szerzők szűkebb térben játszható művei. Illetve a kortársak, részint létező, nemzetközileg már visszhangot keltett új művek, részint a felkérésünkre születő vadonatúj operák.

Mintaévad

Hogy a terveinket konkrét, kézzelfogható módon illusztráljuk, álljon itt egy "mintaévad", ami szerencsés esetben 2021-2022-ben akár meg is valósul.

Jól tudjuk, hogy egy-egy évad műsorterve számtalan gyakorlati nehézség megoldása és rengeteg szükséges kompromisszum után születik meg, de az alábbiakban ismertetett konkrét program pontos képet ad arról, milyen színházban gondolkodunk. A legtöbb esetben a címek mellé rendezőt is megneveztünk.

Nagyszínpad

  • Fábián Péter, Benkó Bence: ÁLTALUNK HÍRES E FÖLD (munkacím) - zenés népszínmű pécsi történetekből - r.: Fábián Péter és Benkó Bence - a teljes társulat közreműködésével, az alkotópáros védjegyének számító előzetes, helyben végzett kutatómunkával készülő, pécsi történeteket drámává alakító produkció.

  • Markó Róbert: CSALIMESE - összeállítás magyar népmesékből / nép-mashup - r.: Markó Róbert - hat magyar népmese cselekményének összegyúrásából.

  • Mel Brooks, Thomas Meehan: PRODUCEREK - musical - világsiker Boradway-musical, amely messze túlmutat a puszta szórakoztatásason, hatalomról, ízlésről, dilettantizmus és művészet viszonyáról beszél.

  • Eötvös Károly, Mohácsi-testvérek: A NAGY PER, mely ezer éve folyik, s még sincs vége - kortárs magyar történelem - r.: Mohácsi János - a Mohácsi-testvérek az alapművet rendre csak ugródeszkaként használják: a társulattal való közös munkájuk során új magyar dráma születik rengeteg humorral, a mára történő reflexiókkal, óriási mesélő kedvvel, és mélyreható, tragikus pillanatokkal.

  • Rossini: A SEVILLAI BORBÉLY - vígopera - r.: Göttinger Pál - A vígoperák legsikeresebbike számtalanszor bizonyította már azt a róla szakmaszerte terjengő meggyőződést: jól bírja a strapát. Bemutatkozó, első találkozásnak ideális.

Kamaraszínház

  • Donizetti: RITA - opera - r.: Tarnóczi Jakab - Ez a háromszereplős, váratlanul korszerű szüzséjű mű szabad teret enged egy vizionárius, felkészült rendezőnek és három nagy játékkedvű énekesnek.
  • Örkény István: AZ ÉLET ÉRTELME - zenés revü az egyperces novellák nyomán - r.: ifj. Vidnyánszky Attila. - Ifj. Vidnyánszky Attila nagyszabású víziói, groteszk humora, a szöveggel való merész bánásmódja a magyar színházi palettán egyedülálló stílust eredményez.
  • Tamási Áron: TÜNDÖKLŐ JEROMOS - drámai játék - r.: Fábián Péter, Benkó Bence - A mindenkori politika és a kisember ellentmondásos viszonya olyan téma, mellyel minden történelmi korszakban foglalkoznia kell a színháznak.
  • Jon Fosse: ŐSZI ÁLOM -a Kaposvári Csiky Gergely Színházzal közös produkció - r.: Bérczes László - Egyszerre zeng fel az élet és halál himnusza. Ilyen drámákért érdemes színházat játszani-rendezni-nézni.
  • Schiller: DON CARLOS - klasszikus dráma - Meggyőződésünk, hogy nem elég csak újramesélni a történetet. Mernünk kell a mából rátekinteni és konkrét viszonyt megfogalmazni a művel, amely aztán a színpadon is artikulálódik.

Stúdió (N. Szabó Sándor terem)

  • R. D. Laing: TÉNYLEG SZERETSZ? - r.: Ákli Krisztián - A szerelem, a család, a társadalomba való beilleszkedés nehézségei mind olyan témák, melyek mélyen érintik a kamaszokat, Ákli Krisztián pedig hosszú évek óta Pécsen működő kitűnő színházpedagógus, és több sikeres ifjúsági- és gyerekelőadás rendezője.
  • Madách Imre: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA  - r.: Bethlenfalvy Ádám - Madách Tragédiája a középiskolás korosztály számára nehezen befogadható, ezen szeretnénk segíteni a drámai költemény tanteremszínházi feldolgozásával és a hozzá kapcsolódó feldolgozó foglalkozással, melynek megrendezésére Bethlenfalvy Ádám drámapedagógust, színházi nevelési szakembert kértük fel. 

További évadok


A későbbi évadokban együtt kívánunk működni többek között az alábbi 

  • rendezőkkel:
  • Anger Zsolt, Béres Attila, Bodó Viktor, Boross Martin, Csató Kata, Fábián Gábor, Fehér Balázs Benő, Tim Carroll, Dömötör András, Fekete Ádám, Hajdu Szabolcs, Hegymegi Máté, Horváth Csaba, Kelemen József, Kelemen Kristóf, Kovács D. Dániel, Lendvai Zoltán, Molnár G. Nóra, Polgár Csaba, Rusznyák Gábor, Sardar Tagirovsky, Schneider Jankó, Scherer Péter, Szabó Máté, Székely Kriszta, Szenteczki Zita, Szőcs Artur, Zsótér Sándor
  • szerzőkkel:
  • Gimesi Dóra, Háy János, Szálinger Balázs, Tasnádi István, Vinnai András, Kárpáti Péter

...és szeretnénk műsorra tűzni az alábbi műveket:

  • Nagyszínpad
  • Aiszóposz meséi, Az ezeregyéjszaka meséi, Bíró Lajos: Sárga Liliom, Dosztojevszkij: Ördögök, Goldoni: Terecske, J. W. von Goethe: Faust, Ödön von Horváth: Kasimir és Karoline, Kander-Ebb: Kabaré, Steve Martin: A három amigó, Móricz Zsigmond: Rokonok, Shakespeare: Athéni Timon, Szigligeti Ede: A zsidó, Weöres Sándor: Octopus, avagy Szent György és a Sárkány, Kálmán Imre - Bakonyi Károly: Az obsitos, Kacsóh Pongrác: János vitéz 
  • Kamaraszínház:
  • Aiszkhülosz: Oreszteia, Bertolt Brecht: Dobszó az éjszakában, Büchner: Leonce és Léna, Bulgakov: Iván, a rettentő, Caryl Churchill: Hetedik mennyország, Camus: A pestis, Caragiale: Farsang, Csehov: Ivanov, Nyikolaj Erdman: Az öngyilkos, Hegedűs Géza: Az isten és a részegek, Frank Herbert: Dűne, Ibsen: Hedda Gabler, Branden Jacobs-Jenkins: Everybody, Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma, Molière: A mizantróp, Molnár Ferenc: A hattyú, Benkó és Fábián: Monty Python - Az élet értelme (parafrázis), Tadeusz Słobodzianek: Ilja próféta, Martin Sperr: Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból, Székely János: Caligula helytartója, Bodor Ádám: Verhovina madarai, Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét 

Színházpedagógiai program

Egy 21. századi, európai kőszínház elengedhetetlen eleme egy jól átgondolt, nagyívű színházpedagógiai program kidolgozása és működtetése.

Színházat nekünk! - ifjúsági program

Alkotóközösséget szeretnénk alapítani a színjátszás és a dráma iránt érdeklődő pécsi általános- és középiskolások bevonásával.

A projekt célja, hogy a Pécsi Nemzeti Színházban heti rendszerességgel megtartott foglalkozások keretein belül általános iskolások és középiskolások is megforduljanak.

Olyan, körülbelül 15 fős, állandó résztvevőkből álló csoportokat szeretnénk működtetni, amelyek 1-1 drámatanár vezetésével és a színházban dolgozó színművészek alkalmi jelenlétével dolgoznak.

A csoport drámapedagógiai indíttatással működne, tehát nem "színészképzés" vagy gyerekszínész-nevelés a célja.

A heti rendszerességgel megtartott foglalkozások eleinte csapat- és bizalomépítő játékokkal, majd fokozatosan, a színpadi létezés szabályait elsajátító gyakorlatokkal, végül előadás készítésével zajlanak.

Két csoportban gondolkodunk:

  • gyerekcsoport (Ákli Krisztián vezetésével, aki a Pécsi Művészeti Gimnázium drámatanára, a Fiatal Művészekért Alapítvány elnöke, számos gyermek- és ifjúsági színházi előadás, program és fesztivál szervezője, résztvevője, díjazottja)
  • ifjúsági csoport (Gál Évára vezetésével, aki a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium drámatanára, diák- és gyermekszínjátszó csoportjának vezetője. Számos szakmai elismerése mellett 2019-ben a "Pécsi Tankerületi Központ Közneveléséért Díja" -ban részesült)

Felkészítő és feldolgozó foglalkozások

A középiskolásoknak természetesen nemcsak tantermi előadásokkal szeretnénk szolgálni. Fiatal felnőtteknek tekintjük őket, akik képesek értelmezni és élvezni a színház repertoárjába tartozó előadásokat. Előfordulhat azonban, hogy a színházban látott előadás megértési nehézségekbe ütközik, vagy épp ellenkezőleg: annyira inspirálja a fiatal nézőt, hogy szívesen elmélyedne az adott előadás problematikájában. Mindkét igényt kielégítendő felkészítő és feldolgozó foglalkozásokat dolgozunk ki az évadban bemutatásra kerülő előadásaink többségéhez. 

Fesztiválok

Pécs fesztiválváros

Minden, a környezetünkben zajló fesztivál szövetségesünk (többségük évek óta), ezeken a Pécsi Nemzeti Színház nevében is szándékunkban áll valamiképp megjelenni, az intézménynek felületet, a színészeknek megmutatkozási lehetőséget, a műszaknak munkát biztosítva. Piknik, Szamárfül, PEN, Fényfesztivál, Zsolnay Fesztivál, Pécsi Napok - és természetesen a Fishing on Orfű és maga az Ördögkatlan.

Családi Fesztivál: értéknek tekintjük, és ezt az értéket megőrizni és továbbfejleszteni szeretnénk. Ehhez nagyon fontos lépés, hogy felvegyük a munkakapcsolatot a Novák János és Vidovszky György által vezetett, kétévenként Kaposvárott megrendezendő Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennáléval. Ez együttműködést jelent Kaposvárral, a Kolibri Színházzal és a nemzetközi szervezetekkel.

POSzT: a POSzT jövője elbizonytalanodott. Megoldása nem a mi kezünkben van, viszont fel kell készülnünk arra a helyzetre, ha a POSzT végérvényesen elkerül a városból vagy - amiről mostanában sok szó esik - csak kétévente kap helyet Pécsett. 

Ha az utóbbi történik, akkor kétévente, ha az előbbi, akkor évről-évre megrendezünk két rendkívül izgalmasnak ígérkező és sajátos arculatot felmutató, párhuzamosan zajló Színházi Fesztivált. Azért lehetséges a párhuzamosság, mert az egyik helyszíne maga a város, a másiké pedig a színházépület.

"Színház az egész város" Fesztivál

A "Színház az egész város" fesztivál különlegessége abban áll, hogy a színházi terek újraértelmezésével párhuzamosan az esemény kilép a kőszínház falai közül.

Az adott tér az előadások magja: ez tehát nem csupán díszletet jelent, de akarva-akaratlanul megszabja-meghatározza az abba belehelyezett előadások tematikáját-műfaját-formáját is.

  • Már kész előadásokat hívunk meg, melyeket a rendező-tervező-társulat csapata a kiválasztott helyszínhez igazít.
  • Mindeközben Pécs ikonikus területeit (Dzsámi, Zsolnay Gyár, Cella Septichora, Barbakán stb.) felkínálva új produkciók létrejöttét is segítjük. 

Darabtemető Fesztivál

Míg a fentiekben ismertetett esemény a város tereit használja, azzal párhuzamosan a színházépületben zajlik egy minden szempontból unikális színházi találkozó: a Darabtemető Fesztivál.

A műsorról lekerülő előadások (és velük a ősidőkbe nyúló "darabtemetés" játékos hagyományának) ünnepe ez. Az a tervünk, hogy a színházaknak lehetőséget adunk az aktuális évad végén, hogy még egyszer, utoljára kiálljanak a világot jelentő - pécsi! - deszkákra, és eljátsszák azt az előadást, amelyet az adott évadban a legtöbbre tartottak, és amelytől egy igazi ünnepen búcsúzhatnak el.

Reményeink szerint a fesztivál időtartamára vendégül láthatjuk a társulatokat, akik így szakmai beszélgetéseken és a kezdeti POSzT-ot idéző, minőségi találkozások alkalmával, méltóképpen búcsúzhatnak el szeretett előadásuktól.

Drámapályázat

Úgy véljük, a hazai drámapályázatok ismétlődő problémája, hogy a pályázó írók és az adott színház között nincs érdemi-életszerű-gyakorlati kapcsolat. Ezért gyakran előfordul, hogy - bár irodalmilag értékes pályaművek születnek - egyik beküldött dráma sem alkalmas az adott színház színpadán való bemutatásra, mert nélkülözi az adott színház körülményeinek, valamint a színpad általános szabályainak figyelembevételét. 

Drámapályázatunk úgy igyekszik elkerülni ezt a problémát, hogy az írókat konkrét kihívásokkal ösztönzi a színpadban-társulatban való gondolkodásra. Évről-évre megjelöljük a "kályhát", ahonnan indulni kell. Bizonyosak vagyunk abban, hogy ez nem kötöttség, hanem az írót megsegítő dobbantó. Ez a kályha lehet megadott tematika, szereposztás, konkrét színházi tér. 

Feltett szándékunk, hogy ezt a pályázatot a Jelenkor folyóirattal együttműködve írjuk ki. A velük folytatott közös gondolkodás és munka azért is alapvető, mert a folyóiratnak mind a zsűrizésben mind a megjelentetésben főszerepet szánunk. 

Stratégiai együttműködések

  • Pécsi Balett: 2017-ben a Balett kivált a Pécsi Nemzeti Színház kötelékéből. Kívülállóként nem tudjuk ezt a lépést megítélni - egyet tudhatunk: a város közönségének továbbra is elemi igénye, hogy kiváló balett-előadásokat láthasson, ezek bemutatásához pedig továbbra is a színház nagyszínpada és kamaraterme a legalkalmasabb. Vagyis a szétválás ellenére közösek érdekeink: a Pécsi Balett továbbra is legyen jelen a Pécsi Nemzeti Színház életében. Magától értetődő tehát az együttműködés, amit egy beszélgetésben megerősített nekünk Uhrik Teodóra, ügyvezető igazgató, a Pécsi Balett élő legendája.
  • Pannon Filharmonikusok: A Pannon Filharmonikusok szakma-szerte a legjobb vidéki szimfonikus zenekar hírében áll - közreműködésük a zenés színházi előadásokban hatalmas lehetőség. Ha minden a terveink szerint alakul, a színpadon az élvonal énekesei, az árokban az ország legmeghatározóbb karmesterei állnak majd - a velük való közös munkát szeretnénk kihagyhatatlan lehetőségként megmutatni. Nem csak a színház közönségének, de a zenekarnak és a zenekar saját közönségének is.
  • Zsolnay Negyed: Véletlen szerencse, hogy mind a Negyedben mind a Nemzetiben vezetőváltás lesz, és az új vezetők már az együttműködés szellemében kezdhetik a munkát. Az általunk tervezett helyszínspecifikus fesztivál központi helyszíne lehet a Negyed. Hajaz ez a terv arra a színházi eseményre, amikor egy évtizeddel ezelőtt a színművészeti egyetemen tanuló rendezőhallgatók az épülő Zsolnay Negyed izgalmas helyszíneire találtak ki előadásokat. És hajaz arra is, amikor az egykori Zsolnay Gyár kemencéi képezték egy-egy színházi előadás terét. Ha pedig a POSzT Pécsett marad (akár minden második évben) újra az OFF-Programok központi helyszíne lehet a Negyed. A felsorolt eseményekkel kapcsolatban a Zsolnay Negyed új vezetőivel, illetve Kiss Mónika programszervezővel felvettük a kapcsolatot, már csak azért is, mert utóbbi a rendkívül sikeres Zsolnay Színház organizátora is. Azt szeretnénk tudatosítani, hogy a pécsi Nemzeti Színház és a Zsolnay Negyed (benne a különböző intézmények: a Bóbita Bábszínháztól a JESZ-ig, a kiállítóterektől a Kodály Központig) együttműködésének egyetlen célja van: a Város szolgálata. 
  • Jelenkor: Szoros együttműködést képzelünk Pécs emblematikus irodalmi folyóiratával is. Közös ügyünknek gondoljuk a Drámapályázatot, melynek szervezésébe, szakmai lebonyolításába bevonjuk a folyóirat szerkesztőit. A legjobb drámákat a Jelenkorban publikálni szeretnénk. A színház Stúdiójában hónapról-hónapra Jelenkor-esteket szervezünk, melyeken a társulat tagjaival bemutatjuk a lap új számát. A Jelenkor számainak podcast-megjelenéseiben örömmel veszünk részt.
  • Pécsi Tudományegyetem: Az egyetemen színházzal foglalkozó hallgatókkal is szeretnénk közös munkát végezni. Az évtizedek óta ott tanító P. Müller Péter és a Kerényi Károly Szakkollégiumot vezető András Csaba segítségével egy olyan 12-15 fős "Egyetemi Műhely" létrehozását célozzuk meg, melynek tagjai intenzív kapcsolatba kerülnek a színházi műhelymunkával: próbákat látogatnak, rendezőkkel, dramaturgokkal beszélgetnek és színházi írást is tanulnak (rövid ismertetésektől színikritikákig), hogy aztán aktív segítőinkké váljanak a műsorfüzetek szerkesztésében, honlap- és facebook-oldalunk továbbfejlesztésében. 
  • Képzőművészek: A hónap műtárgya címmel a színház előcsarnokában időről-időre pécsi képzőművészek egy-egy művét állítjuk ki, azaz egy hónapon át egyetlen művész egyetlen művét ismertetjük meg sokezer színházlátogatóval. Már csak a művészeti iskolák okán sem kell aggódnunk, hogy "elfogynak" az alkotók, hiszen számtalan kiváló képzőművész él és dolgozik Pécsett (Somody Pétertől Colin Fosterig, Bóbics Dianától Nyilas Mártáig...). 
  • Pécsi Napok: bár minden fesztiválmegjelenés fontos, külön jelentőséggel bír az évad elejére eső Pécsi Napok, amikor is szeretnénk a színház előtti téren zenével, fényfestéssel, vonulással, tánccal fűszerezett, évadkezdő Színházi Karnevált szervezni, ahol a többezres pécsi közönség figyelme az induló színházi évadra irányulhat.
  • Más színházak: Egyfelől közös produkciók létrehozását szorgalmazzuk, másrészt előadáscserék kimunkálását tűzzük ki célul. A népszínházi jellegből végtelen sokszínűség következik, ám egyetlen társulat sem tudhat egy-egy évadban minden igényt kielégíteni. Ezt szolgálhatják a vendégjátékok, melyek a meghívott fél részére mindig kihívást is jelentenek, hiszen idegen közegben vizsgázhat és bizonyíthat a társulat. Szeretnénk újra felvenni az együttműködés szálát a kaposvári Csiky Gergely Színházzal, a két színház közelsége mind a koprodukciót, mind az előadáscserét kínálja. De azt reméljük, hogy a Radnóti Színházzal, a Thália Színházzal és még számos független társulattal is létrejön majd a közös munka.
  • Pécsről indult művészek: élő kapcsolatot kívánunk létrehozni a Pécsről indult zenekarokkal (Kiscsillag, 30Y, Punnany Massif, Psycho Mutants stb.), a nemzetközi hírű képzőművészekkel és építészekkel (Pincehelyi Sándor, Dévényi Sándor, Bachman Gábor és mások). 

Gazdálkodási stratégia

A Pécsi Nemzeti Színház nyolc éve alakult nonprofit gazdasági társasággá. A korábban költségvetési intézményi formában működő színház lehetőséget kapott arra, hogy bevételek és kiadások egyezőségének őrzése helyett valódi felelősséggel gazdálkodjon és előrelátó módon, rugalmas keretben üzemeltesse a színházat. Úgy tűnik, hogy ez a lehetőség kiaknázatlan maradt.

Működési elvek

  1. Reális és megvalósítható szakmai célokat kell kitűzni a színház vezetésének. Az elmúlt években a Pécsi Nemzeti Színház láthatóan magas fordulatszámon dolgozott, és jelentősen túlteljesítette a kötelező kritériumokat. A túlteljesítés sok esetben a siker mércéje is lehet, de a Pécsi Nemzeti Színház esetében veszélyesen túlfeszített működést jelez. Csökkenteni kell a megcélzott előadásszámot: a következő évben 320 előadást kívánunk műsorra tűzni, a játékrend ésszerű blokkosítása, a műhelyek kapacitásának gondos felmérése mellett.
  2. A színház alkalmazottait, azaz a társulat összes tagját meg kell becsülni erkölcsi és anyagi értelemben is. Józanul kell látni: nehéz lesz ez a feladat. Az önkormányzati és állami támogatások egyszeri csökkenésével egyidőben kiszámíthatóvá vált a következő ötéves költségvetés, ami a tervezést megkönnyíti, de a konkrét problémára nem nyújt megoldást. A megfelelő bérpolitika, a munka és teljesítmények elismerése, a színház dolgozóinak motiválása és ösztönzése akkor érheti el a célját, ha a vezetésben megjelenik az átláthatóság, a világos kommunikáció. Ennek az egyik legfontosabb eleme a Társulat bevonása. Az üzemi tanács és a szakszervezetek segítsége és konstruktív együttműködése annak érdekében, hogy kollektív szerződés szülessen a Pécsi Nemzeti Színházban.
  3. Azért törekszünk majd a különböző partnerek és intézmények együttműködésére, mert tudatosan ki kívánjuk aknázni az ezekben rejlő szinergiákat. Az együttműködő felek által elért közös eredmény nagyobb, mintha a különálló eredményeiket pusztán összeadjuk. A szinergiának a gazdálkodási gyakorlatban konkrét és mérhető hatása van. Pécsett az adott kultúrafogyasztó közönségért versengő kulturális intézményeknek is érdemes és ésszerű stratégiai szövetségesként tekinteni egymásra, ugyanis a potenciális nézőszám növelése közös érdek. A nagyobb tortából mindenkinek több juthat. 
  4. Pénzügyi döntéseinkkel is a színház folyamatos működését szolgáljuk és pénzügyi tartalékot képzünk a jövőbeni váratlan kiadásokra, a belső vagy külső tényezők miatti nehéz időkre. Egy nonprofit színház esetében a "jó gazda" szemlélet a takarékos működés kialakítása mellett azt is jelenti, hogy a vezetés pénzügyileg megalapozza és szélesíti az üzemeltetési és művészeti döntések mozgásterét.

  5. Időről időre át kell világítani a szabályzatok, eljárások rendszerét. Az igazgatóváltáskor ilyen átfogó vizsgálat természetes, de ez egyúttal lehetőséget is teremt az új vezetés számára, hogy megismerhesse a színház működését. Kiemelten kívánjuk átnézni az utóbbi időben új vagy érzékenyebb területek intézményi szabályozását, mint például az adatkezelés és szabályozása, illetve az etikai kódex.

  6. Öt kérdés:

Ha nem is lehetséges minden egyes nap öt igent felelni - törekedni akkor is erre kell.


Irányítási struktúra

  • Koordinációs Tanács: gazdasági, műszaki, üzemeltetési és szervezési területekkel kapcsolatos operatív és stratégiai döntéseket készít elő. A Koordinációs Tanács vezetője a produkciós vezető. 
  • Művészeti Tanács: a művészeti kérdésekben véleményt nyilvánító szerepe mellett operatív testület, döntéseivel a színház minden egyes munkavállalójára közvetlenül kihat. Tagjaitól (tagozatvezetők, dramaturgok stb.) napi íróasztali munkát és rendszeres, felelősségvállaló személyes jelenlétet követel meg. Feladataikat és működésük rendjét részletesen leírjuk a pályázatban.

Műszaki háttér

Minden érintett által ismert tény, és a színház 2020. évi üzleti terve is részletesen tárgyalja, hogy a színház színpadtechnikájának és épületének leromlott a műszaki állapota. 

Ennek megoldásához együttműködésre és hatékony párbeszédre lesz szükség a színház, a fenntartó Város és az üzemeltetést részben vállaló EMMI között. Az érintettek közötti leendő diskurzusban a színház aktív és támogató szereplő lesz, és segít a különböző megoldási forgatókönyvek azonosításában és kidolgozásában.

Az első kérdés, hogy a következő öt év során számíthatunk-e arra reálisan, hogy a Pécsi Nemzeti Színház teljes rekonstrukciója napirendre kerül vagy esetleg elindul.

Amennyiben kormányzati szándék és lehetőség van erre, akkor ennek a felújításnak az idejétől és tartalmától, jellegétől függően kell meghatározni az addig megvalósítható fejlesztéseket, illetve az addig a működőképesség megőrzése érdekében szükséges állagmegóvási és felújítási feladatokat. A fejlesztéseknek kompatibilisnek kell lenni a teljes rekonstrukció szakmai céljaival, műszaki tartalmával. 

A színház műszaki kollégáinak bevonása kulcskérdés, tapasztalatukat, véleményüket nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Jegyértékesítés, bérletrendszer

A Pécsi Nemzeti Színház új művészi programja várhatóan új kihívások elé állítja a jegyértékesítést.

A belső kommunikáció hatékonyságát kívánjuk növelni annak érdekében, hogy a jegyértékesítéssel foglalkozó kollégák naprakészen tudják tájékoztatni a nézőket a produkciókról és a színházi eseményekről.

Rendszeres visszajelzéseket várunk el a tapasztalataikról, valamint a nézői véleményekről. A munkájukat segítik majd a professzionális marketing anyagok, jó minőségű, a színház arculatát egységesen bemutató szórólapok, információs műsorfüzetek, a színház kiadványai.

A rövidebb blokkokban kitűzött előadások látszólag megnehezíthetik az értékesítést, ugyanakkor a kevesebb előadásszám fókuszáltabbá teheti azt. A jegyirodában dolgozó kollégák bevonásával szükség lesz a régi értékesítési stratégia újragondolására, az új stratégia kidolgozására. A pandémiás helyzet miatt is változni fognak a jegyvásárlási szokások, például az online értékesítés népszerűsége várhatóan nő, és a közönségkapcsolatok személyességének megtartásához új ötletek és megoldások válnak szükségessé. Várhatóan a levelezési listák, adatbázisok frissítésére és a kedvezmények rendszerének újrahangolására lesz szükség.

A színház műsorát legalább két hónapra előre készítjük annak érdekében, hogy a nézők hosszabb időre előre tudjanak tervezni és hosszabb idő álljon rendelkezésre a jegyvásárlásra.

A Pécsi Nemzeti Színház a 2020/21- es évadra nem hirdetett bérleteket az évad előadásainak megtarthatósága és a finanszírozás bizonytalansága miatt. A 2021/22-es évadtól új bérletrendszer kialakítása válik tehát szükségessé, és ez lehetőséget teremt arra, hogy a leghűségesebb nézői kört, a bérletesek táborát újra és új struktúrában fel lehessen építeni.

Kommunikáció

Pályázatunkban egy nyitott, párbeszédet hangsúlyozó, együttműködő színház megvalósítását képzeljük, melynek lényeges eleme a kommunikációs és marketingtevékenység hatékony megszervezése és annak új impulzusokkal, ötletekkel történő konzekvens, professzionális megvalósítása.

Mind az öten a színházvezetés, fesztiválszervezés, társulatmenedzselés gyakorlatából közvetlen tapasztalatokkal rendelkezünk arról, hogy ez nem egyszerű feladat. A következőkben ismertetett elképzeléseink bevezetéseként el kell azt mondanunk, hogy a COVID alapvetően fogja átrajzolni a színház kommunikációs és marketing irányait, hangsúlyait, lehetőségeit. Egyelőre egyetlen színház sem tudja még felmérni azonban, hogy milyen változásokat generál a vírus a közönség igényeivel és figyelmével kapcsolatban, de nagy valószínűséggel az alapjaitól kell újragondolni egy színház kommunikációs és marketingstratégiáját. Erre a professzionális kihívásra vállalkozunk.

Belső kommunikáció

A belső kommunikációnak világosnak, őszintének, és visszacsatolónak szükséges lennie, melynek során a kollégák nemcsak tájékoztatnak, utasításokat adnak vagy hajtatnak végre, hanem lehetőségük van érdemben részt venni a párbeszédben. Ezáltal lesz hatékony a munka, ezáltal fogják értékesnek érezni a saját munkájukat a közös Ügy érdekében.

Szerencsénkre - ismerve a társulat művész és nem művész tagjainak egy részét - elmondhatjuk, hogy nagyon sok, színház iránt elkötelezett kolléga dolgozik a Pécsi Nemzeti Színházban, és így könnyű lesz megfelelő légkört kialakítani. Részünkről a nyitottság meglesz.

Külső kommunikáció

Radikális változtatás szükséges azonban a külső kommunikációval (PR-tevékenység) kapcsolatosan, mivel nem látni, hogy ennek megfelelő szerepe és súlya van a színházban jelenleg, és így nem tudja szolgálni a céljaink elérését.

Az igazán jól működő színházi sajtós tartalomszolgáltó szerepet is betölt a vele együttműködő városi, megyei és országos médiát kiszolgálva. A szakmai közvélemény számára is folyamatosan kívánunk szólni a kritikai orgánumokon keresztül, melyekkel élő kapcsolatot keresünk. Természetesen a TV-kel, rádiókkal, internetes portálokkal való hatékony és rugalmas együttműködés a kulcsszó.


És hogy ne csak általánosságokban fogalmazzunk, a pályázat beadását követően azonnal próbát teszünk: egy számunkra is izgalmas kísérletbe fogunk azáltal, hogy közvetlen kapcsolatba, interakcióba lépünk mind a szakmai közeggel, mind pedig a pécsi közönséggel.

Pályázatunkat teljes egészében nyilvánosságra hozzuk, és kommentek formájában várjuk rá a visszajelzéseket, javaslatokat, véleményeket.

Örülünk majd, ha pozitív, bátorító visszajelzéseket kapunk, de várjuk és megfontoljuk a konstruktív kritikai megjegyzéseket is. Olyan hozzászólásokat, visszajelzéseket várunk, melyek reményeink szerint érdemi beszélgetést és vitát generálnak.

Reméljük, hogy a virtuális közösségi terekben könnyen elszabaduló parttalan és arctalan üzengetés, trollkodás elmarad.

A hosszabb és személyesebb véleményeket az alábbi email címre is küldhetik az érdeklődők: akozostobbszoros2020@gmail.com .